Never-ending

Itt ülök talpig nápolyimorzsában, görcsölök és fetrengek az allergiától egy hete. Nah. ez így nem egy jó nap - napok - inkább sok rossz napok már.. Nem lehetne valami jó? Amikor mondjuk olyannal lehetek, aki szeret és akit én is, és egyébként nem kell hülye munkát írni estig és nemvok rosszul és észrevehetem, hogy amúgy szép ám ez néha..

"- Hát te kicsoda vagy?
Kezdetnek nem volt valami biztató. Alice félénken rebegte:
- Ezt e percben aligha tudom. Csak azt tudom, hogy ki voltam ma reggel, amikor fölébredtem. De azóta már rengetegszer megváltoztam."

Megadta magát a gépem, reggel majdnem elájultam, úgy zúgott, mint egy kisebb motor :( éppen amikor sürgős lenne, és ami a fincsi benne, hogy éppen a héten garis még, pont egy éve vettem.. annyira csak ez kellett a jókedvemhez most:( remélem hamar kiderül mi baja..Egész du. mentettem, ennyi DVD egy kupacban még nem járt az asztalon:)
Amúgy minden szép, majdnem kész vagyok a dolgaimmal, a többit megoldom máshol.
Tavasz van ezerrel, virág meg madárseregek nyomulnak..

Hetek óta hallom a fülemben, utazás közben, írás közben, bármi közben... Mert zseniális. I love Michael Cretu so much..

Ma valahogy minden megy.. annyi segítséget kaptam különböző témákban, különböző emberektől, hogy csak nézek. Köszönöm dá! köszönöm Kata! és Neked is Mária! Működik a vonzás:) aligha fekszem le holnap előtt, ha így tudok haladni a dolgaimmal..

Szükségem lett volna egy angol vizsgakönyvre, amit nem leltem égen s földön, kizárólag Budapesten, ahonnan el is küldték volna, sok postaköltséget kifizettetve velem. Nem lévén megalkuvó fajta, emil megy Librinek, ügyfélszolgálattól kb. 23 percen belül válaszolnak, kedvesen, ha nekem megfelel, küldenek az egri boltba, ahol át tudom venni személyesen. S lőn.. ma megkaptam, hasonlóan kedves elbánásban részesültem, aki arra jár, akkor most reklám:) az Agria parkban lévő új könyvesboltjukban.. talán ilyennek kéne lenni egy ügyfélszolgálatnak? Vagy az fura, hogy én ezen meglepődöm?
Amúgy megszerettem azt a várost, tudnék ott élni azt hiszem, ha van időm mászkálni, távol a sétálóutcától, vannak olyan régmúltas részei, amik nagyon kedvemre valók, nem zavar - sosem szokott:) - ha azt sem tudom merre járok, eltévedni nemigen tudok, majd egyszercsak felismerem, hol vagyok..
Persze kékszeműt nem is láttam, emilt ma sem kaptam:( azt hiszem hiába is várom..le kéne már mondani róla, de ebben sosem voltam jó.. Erről jut eszembe - de miért erről:)? a könyvesboltban félig a kezembe pottyant és így muszáj volt megvennem, a Vonzás hatalma, régen érdekel a téma, most enyém lett..talán pár héten belül időm is lesz rá.

 Nem tudom. Leginkább ez a két szó jellemzi a mindennapjaimat mostanság. Semmit nem tudok. Ahányszor csak neten élés közben egy ezo oldalt lelek, automatice katt a tarot kártyára, húzok, persze, hogy a Torony. Hetek óta mindennap. A nagy változás, régiből újat, és a szenvedés után jobb lesz és készülj fel a változásokra és add át magad neki című kártya. Mindennap újra és újra. Ebben az évben még csak a rossz részét érzem. Felfordul a világ, a kicsike világom és a többi is körülöttem.
Írok én, csak nem haladok. A szakdolgozatot le kell adni három héten belül, a fele sincs kész. Ezzel szemben blogokat olvasni és könyvet, azt remekül tudok. Múlt héten találkoztam L.-el is. Már attól zavarba jövök, ha rámnéz, hülye fejjel összevissza beszélek csak a vak nem látja, mit érzek. És mégis úgy tesz, mintha nem tudná.. néz a kék szemével, kétszer is éreztem, úgy nézett mintha kérdezni akarna, aztán gyorsan visszahúzódik a jó kis védekező állásba, és nem szól semmit. Azt hiszem, annyira se érdeklem, hogy örüljön, ha elmegyek végre. Az a legrosszabb, hogy tegnap, amíg ő itt volt, akkor is L. szemét láttam. Ez már durva. (A durváról jut eszembe, elolvastam Bartis Attila Nyugalom-ját, ez egyszer bent találtam a könyvtárban. Na az tényleg durva, viszont kihagyni kár lett volna.)
 Ez a bizonytalanság őrjítő, megint hetek múlva, addig itthagy egyedül, és nem tudja, hogy ezzel mennyit ront megint az egészen. Ennyire bízik bennem, vagy ennyire sem szeret, látom, milyen nyugodt, meg sem fordul a fejében, hogy az enyémben más is járhat, mint ő. Közben nem az ő szemét láttam, és amikor elment, megint ez jutott eszembe, ami hetek óta forog bennem, mi ez a Torony? Pszichózok magamon megint, muszáj mert nem értem. Megint vele álmodtam, persze ilyenkor próbálom megfejteni, általában összekeverednek álmomban.